Simson poszter 2001-ből
2001 elég mozgalmas év volt a Simson számára, széles választék állt a vevők rendelkezésére, hagyomásos modellek mellett jópár négyütemű, modernebb típusból is választhattak a jómódú vevők. Az olcsó ár már a múltté, igyekeztek felzárkózni a konkurenciához. De ássuk a részleteket...
Viszonyításképpen a Simson típuskalauzhoz képest látszanak a poszter méretei. Nárciszsárga 125 RS egy döntött hanyarban. 46 darab készült mindössze ebből a motorból, 4000 eurós árával kilógott a 125 ccmes mezőnyből. Sajnos a kis sorozatú gyártás már akkor sem volt olcsó.
Alaposan becsomagolva érkezett meg küldemény a napokban.
Büszkén hirdetik a Made in Germany feliratot. Ekkor már az autóipari beszállító Kontec csoport része volt a Simson Motorrad GmbH néven futó gyár.
Az 1996-ban megnyílt Schwarzbach-i gokartpályán készült a fotó, mely a portugáliai Estorilban található egykori F1 Grand Prix pálya 1:10 másolata
Meglepetés a hátoldalon ért, melyen a teljes Simson kínálat látható a 2001-es évből kategóriákba rendezve, lássuk részletesen mit is jelent a 25, 50, 80 és a 125.
A nagyobbaktól haladunk a kisebbek felé, a 125 ccm-es motorok ekkor négyüteműek voltak, mind a négy változatba az itáliai Franco Morini erőforrásokat építették.
Simson 125 és 125 RS esetében a saját fejlesztésű térhálós vázba építették az olasz blokkot. A képen is jól látható, hogy az első idomban van a lényeges különbség a két motor között.
125 SM a supermoto, míg a 125 GS az enduró változat volt, az előbbiektől eltérően itt a francia HRD volt a gyártó, a motorblokk viszont megegyezik a 125 és a 125 RS változatéval.
Részletes műszaki adatok és színváltozatok.
A 80-as kategóriába a változatosság kedvéért 70ccm-es kivitelek kerültek a hagyományos 1979 vége óta készülő M541/M743 motorcsalád közvetlen leszármazottai Bing porlasztóval és Vape gyújtással.
Minimálisan modernizálták az 1986-tól készülő SR50 és az 1990- gyártott S53 sorozatot, a fejlesztések nagy része azért történt, mert egyszerűen elfogytak a DDR alkatrészek, megszűntek a korabeli beszállító partnerek.
A kétütemű 70-es motor 6000 fordulatszám mellett 4,1 kW teljesítményre képes, mindkét változatban 75 km/órás végsebesség adódik.
Kicsit nagyobb a változatosság az 50-esek között, itt a szám nemcsak a lökettérfogatra, hanem a végsebességre is utal.
Kemping motornak szánták a modern Spatz sorozatot, megosztó forma sokat nem segített az értékesítésben, a Fighter régi ismerős a korábbi S53E változat minimális eltérésű utódja.
Jól látható az adatokból, hogy mindhárom típus eltérő motorral készült.
A következő négy motor is az 50-esek közé tartozik, az előbb említett 70-esek kistestvérei a hagyományos kétütemű Simson motor enyhén fojtott változataival.
CEV kisméretű irányjelzői kifejezetetten jól állnak a motoroknak, emiatt a tartókat is cserélni kellett. Az S53 leszármazott Habicht a belépőmodell, csak a tank van fényezve, a fekete elemek anyagában színezett műanyagok.
Sperber Beach Racer az 1992-ben bemutatott S53 OR egyenes ágú leszármaztottja a feliratokkal ellentétben itt éppen a fojtott 25ös változatra utal a kis átmérőjű kipufogókönyök, nagy hátsó lánckerék ls az ülésburkolat. A Habicht 50 CX a néhai 1991-ben debütált S53 CX kék színű utódja, természetesen itt is minimálisak a változtatások, ilyen a hátsó CZ rugóstagok, CEV irányjelzők, burkolt vázmerevítők, Vape gyújtás...
Az akkori jogszabályi háttér miatt 5500-as fordulatszám mellett 2,5 kW-os teljesítmény és az 50 km/órás végsebesség mindegyik változatnál megegyezett.
A 25-ös kategória főleg a német piacon volt életképes, itt a végsebességre utalt, a hagyományos M531-es motorok utódjai is 3 sebességesek, kisebb torokátmérőjű Bing porlasztóval, szűkebb könyökkel, fojtott hengerrel, a nagy hátsó lánckerék miatt a korábbi tokozást is elhagyták. Egyszemélyes kivitelek, így minden esetben az utasülés helyén műanyag borítás volt.
Az 1996- gyártott Star (SRA50) Franco Morini motoros fojtott változata, mellette a Sperber Beach Racer butított kivitele.
Jól láthatók a korlátozott motorok, alacsony fordulatszám mellett alig több, mint 1 kWos teljesítmény, 25 km/órás végsebesség. Mofa kategória ma is van a német piacon.
Végül pedig egy igazán ötletes próbálkozás az SD50, azaz a korabeli SR50 robogóból készített háromkerekű áruszállító változat itt éppen Altros néven futott, létezett tárcsa és dobfékes, önindítós és berugós, sőt még automata motoros kivitele, dobozos és platós változata is.
Itt éppen egy aludobozos változat látható, elöl dobfékes kivitelben, lánccal hajtotta meg a differenciálművet a motor, a hátsó lengőkar helyére építették be a felépítményt, emiatt egyszemélyes az ülése.
Üresen itt is 50 km/órás a végsebesség, 350 kg a maximális összsúlya a háromkerekűnek.
Befejezésként pedig egy teljes kép a nyolcadliteres sportmotorról.
Bogyay Norbert 2020.10.18.
(c) Bogyay Norbert 2020.