|
|
|
|||
|
AWO 425 1951 1951 kora nyarán készült, már az ötvenes évek derekát Magyarországon töltötte, váznyak egész rendszámgyűjteményt rejt, mégis nagyrészt gyári a fényezése annak ellenére, hogy sokat használhatták az első tíz évben. Az AWO 425 típust hivatalosan nem forgalmazták hazánkban, de mégis több 100 példány futott az ötvenes években is, ez nagyrészt a külföldről behozott példányok miatt alakult így, de szintén forgalomba helyezték kiállított motorokat, melyek pl a Budapesti Nemzetközi Vásáron vonzották a nézők tekintetét. Hatvanas évek közepéig a motorok váznyakába beütötték a hatósági rendszámokat, kicsit megkönnyíti a motor történetének nyomozását, ebben segít az is, hogy 1958-ig két betú három szám formátumú rendszámok voltak használatban, Jelen esetben ilyen három van beütve, egyik oldalkocsis, NP kezdetű, de van szóló ZI és XI ezek a betűk 56-58 között bukkannak fel a legtöbbbet. Az 1958- kezdődő átrendszámozás után a nagymotorok 125 ccm felett EA tól kezdődő forgalmi renszámot kaptak, tehát a hatvanas években is használták ezt a motort, mert egy EC-16-xx-rendszámot is beütöttek a váznyakba. Érdekes, hogy 1974-ben a forgalomban lévő 125 ccm feletti 320000 motorból mennyi volt a négyütemű Simson. Sajnos nem egyértelmű a statisztika, mert Simson 250-nek jelöltek szinte minden változatot. De térjünk vissza ez a kis kitérő után az AWO 425-öshöz. Lakk fekete gyári fényezés a vázon, kerekeken, lengéscsillapítókon, piros tank és sárvédőbetétek. Érdemes megnézni a részleteket, mert ezek a korai példányok szinte minden alkatrésze eltér a későbbi példányoktól. IKA feliratos lámpaüveg, felirat nélküli krómozott lámpakarika. Egy visszajelzős lámpatök gyönyörű gyári fényezéssel, benne a felirat nélküli 120-ig skálázott km óra. Piros betétes a felső villakifli burkolata. A kormányszorító látszólag egyezik a későbbiekkel, de természetesen itt is a szakavatott szem kiszűri a ritkaságot. Mechanikus fényváltó kapcsoló a kürtgombbal is eredeti darab, két csavar rögzíti a kormányra. A markolatgumi is korabeli NDK-s darab. Cikkszámos a fékszektor, gázmarkolat gumija is eredeti. Lakkozott textil borításúak a bowdenek mindenhol. Szinte hihetetlenül szépen megmaradt a gyári fényezés a korai első villákon illetve az első keréken és a fékdobon is Ekkor még 160mm-es első féket használtak. 12 lóerős 247 ccm-es négyütemű OHV motor a hozzá csavarozott négysebességes váltóval és a kardán meghajtással. Motorszám felett az olajszint ellenörző pálca, melyet kihúzva jön a meglepetés, egy külön csavart kicsavarva lehet olajat tölteni a motorba. Anya nélküli kipufogókönyök rögzítés, mellette lévő kis csavar átulkodik az egyik legkorábbi hengerfejről, Egy gyártástechnológiai furatot zár el, melyen vissza tud folyni az olaj a motorba az osztott hengerfejből. Gyártási hét és az év megtalálható a hengerfejben is ekkor még. Kis különlegesség, 1952-ig használták a kézi váltókar ezen változatát, ahol üres fokozatban egy kis pöcök emelkedik ki az alumínim golyóból egy ötletes rugós csavaros megoldásnak köszönhetően. SUM regiszter karburátor az úszóház aljára helyezett három fúvóka a vízszintesen elhelyezett súber alatt helyezkedik el, helyzetétől függően gázadásra egyre több kis furat válik szabaddá, így növeli a motor fordulatszámát a nagyobb mennyiségű benzin levegő keverék adagolásával. Nem csak a lábtartó kialakítása, a fékkaron a fékrúd helyzete is alacsonyabban van a későbbiekhez képest. A sasszeget még nem hajlítottam el, az első próbakörök után pótolom. A háború előtti egyhengeres BMW típusokra hajaz a hangtompító, még 1951-ben egyszerűbb kivitelre cserélte a gyártó. Talán ezzel van a legöblösebb hangja az egyhengeresnek. Kicsit patinás állapotú a MEWA ülés, több, mint 70 éve teszi a dolgát, természetesen nem cserélem utángyártottra semmiképpnen :) DEKA, azaz Német Kábelgyár államosítása után is a jól bevált német gumik kerültek az AWO 425-ösökre, később RIESA, majd Pneumant váltotta a fürstenwaldei gumit. Eleinte nem a benzintank alá, hanem ide a kardántengely fölé került a 6V-os IKA kürt. Érdemes megnézni a nagyméretű akkutartót, a hátsó bakteleszkóp rögzítését és az utas lábtartóját is. Szegecselt 180 mm-es hátsó fékdob és a bakteleszkóp fényezése is eredeti. Utaslábtartó érdekes kialakítása, ekkor még felirat nélküli gumit használtak, minimális használati nyomok látszanak, de nem repedezett és nem is porlad szerencsére. Pumpa rögzítőfüle a szerszámoshenger felett. Boszorkányorr alakú hátsó lámpa, alatta a rendszámtartó, végül pedig a Baldauf gyártmány fényvisszaverő prizma. Csomagtartóra természetesen utasülést is lehet rögzíteni, egyenlőre még keresem a megfelelő MEWA pótülést. Hamarosan bemutató videót is feltöltök az egyik legrégebbi Simsonomról.
Bogyay Norbert 2023.05.24. |
|
|
||
|
|
||||
|
|
||||
|
(c) Bogyay Norbert 2023. |
|