AWO 425 / Simson 425 T
Németország keleti régiójában a II. világháború után Szovjet utasításra elkezdték a suhli Jármű és Vadászfegyvergyárban egy négyütemű, kardánhajtásos, 250 ccm-es motorkerékpár gyártását. Az első két évben (1950-51-ben) zömében jóvátételként a Szovjetúnióba szállították a motorokat. 1952-től, azonban már szélesebb körben is elérhetővé vált a legendás négyütemű.
A keletnémet mérnökök sikeresen oldották meg a rájuk bízott feledatot, egy elegáns, kicsit az egyhengeres BMW-re emlékeztető formát terveztek a motorhoz.
Elől hagyományos teleszkóppal, míg hátul kevésbé kényelmes bakteleszkópos megoldással oldották meg a rugózást.
A kényelem fokozása érdekében lengőnyerges ülés alkalmaztak, amely fokozatmenesen állítható.
Volt belőle együléses, együléses csomagtartós és két lengőnyerges verzió is egymás mellett.
A 247 ccm-es egyhengeres, menetirányra merőlegesen járó főtengelyű motorból 12 LE-t vittek a kardántengely segítségével a 19 colos hátsó kerékre.
Ez gyári adatok szerint 100km/órás végsebességre, és 3,3 l/100km-es átlagfogyasztásra volt képes. A motor felülszelepelt, OHV blokkal készült, amihez száraz kuplungtárcsával egy négysebességes, kézzel és lábbal egyaránt kapcsolható sebességváltót csatlakoztattak.
Az akkori szabályoknak megfelelően szimmetrikus fényszóróval szerelték, hátul pedig csak világítás volt, féklámpa még nem. A kormányon kapott helyet a tomított/reflektor kapcsoló és a kürt kezelőgombja is. A gázbowden ügyes elvezetéséről már ekkor gondoskodtak a németek.
A lámpafejbe építették be a kilóméterórát, a biztosítékot és a két kontrollámpát, melyből a zöld az üres fokozatot jelezte vissza, míg a piros a töltésellenőrző lámpa. A villamos rendszer 6V, az akkumlátor töltéséről dinamó gondoskodott, a gyújtás pedig mágneses elven működik.
Az akkori rosszminőségű utakra való tekintettel a kormányon található kar segítségével lehetett állítani a kormányzás erősségét.
A típuson 1950 és 1960 között szinte minden évben változtattak valamit. A kipufogó is négy alkalommal változott meg. 1957-es modellévtől megkapta a Simson márkanevet, így átkeresztelték AWO 425-ről Simson 425 T-re. A T betű a német Touren, azaz magyarul túra szót jelentette, hiszen 1956-tól elkezdték gyártani sorozatban a Simson 425 Sportot is.
A kapacitásproblémák miatt igen kevés készült e motorokból, hazánkba hivatalosan nem is forgalmazták. A képeken látható motor egy 1955-ös példány, rendszerváltás után került be az országba Erdélyből.
Bogyay Norbert 2006.07.09.
(c) Bogyay Norbert 2006.