AWO 425S / Simson Sport
Az 1955-ös év végén láthatták először az NDK egyik legszebb motorját.
Új váz, új teleszkópok, 16 literes tank, hátsó lengővilla, féklámpa, 18 colos kerekek telefékkel, aluhenger és 14 lóerőre növelt motorteljesímény. Természetesen egy henger, négy ütem, kardánhajtás és győnyőrű hang. Mindez a korszak egyik legelegánsabb kivitelezésével párosult.
Szólóban 110km/órás végsebességre képes, átlagfogyasztása 3,7l/100km.
A képen az elsők közül való Awo 425S látható. Itt még a sárvédők ívesebbek, a merevítők pedig laposvasból készültek. A motor csíkozása, a fékkar is eltér a későbbi kivitelektől. A vastag és rövid kipufogócsőből elég öblös hang távozott. A középállványt az Awo 425 alapján készítették.
Ekkor a fekete mellet még a bézs szín is szerepelt a kínálatban. Az exportkivitel krómozott tankkal készült A sportos egybeülés mellett a külön üléses verziót is gyártották párhuzamosan.
A következő évben már az exportpiacok miatt Simson Sportra változott a típusjelzés, ezzel együtt a kerek tankemblémát a szárnyas Simson felirat váltotta fel, illetve a tanksapkát is lecserélték. A hatékonyabb zajcsillapítás miatt a kipufogó hossza is megváltozott. Új a lábfékkar és a középtámasz is.
Ekkor jelent meg a Stoye Elastik típusú oldalkocsi, amit ehhez a motorhoz és az MZ-khez fejlesztettek ki a lipcsei mérnökök. Alumínium csónak, kényelmes lengővillás kerékfelfüggesztés, hátul fedéllel nyíló csomagtér és üresen 75 kg - a főbb jellemzői az oldalkocsinak. A megfelelő menettulajdonságok érdekében oldalkocsis áttételű (B3) hátsó meghajtás került a motorra.
Az 1960-as modelleket lapostetejű dugattyúval és új hátsó teleszkóppal gyártották. A rezgéscsillapítás javítása érdekében a motoröntvény alsó rögzítési pontját gumiágyba helyezték. A hátsó gumiabroncsot a 3,25 ről 3.50-esre cserélték. A hátsó lámpabúrát a fekete helyett ezüstre fényezték.
Krómozott tankbetét, króm felnik, bordó fényezés. Így nézett ki 1960-ban egy exportverzió. A bordó fényezéshez a feketétől eltérően fehér és arany csíkozást párosítottak.
Az utolsó kisebb frissítés az 1961-es modellévhez kötödik, amikor a motor teljesítményét fokozták 15,5 lóerőre. De ekkor már közeledett a gyártási időszak vége. A túra modellt már nem készítették, fokozatosan a mopedek kerültek a középpontba. Az NDK vezetősége már eldöntötte, hogy motorkerékpárokat már csak az MZ-nél fognak gyártani, és ott is csak kétüteműt.
1956-1962 között összesen 84746 motort készítettek a 150.000-es alvázszámtól a 234.746 ig.
A nagyobb példányban készült motorok mellett készültek enduro és versenymotorok is 250-350 köbcentis változatban. A keletnémetek is használtak reprezentációs célra Simsonokat mégpedig 350-es 23LE-s együléses kivitelben, gazdag krómozással.
Magyarországon is forgalmazták a Simson Sportot. Magas ára miatt azonban mindig ritka motornak számított, a kormányőrség is használta felvezetőmotornak. Az utolsó példányok 1963-ban találtak gazdára, amikor jelentős kedvezményel árusították ki a még meglévő készletet.
Bogyay Norbert 2007.01.24.
(c) Bogyay Norbert 2006.