Simson SR50/1B 1990
Egyik kedvenc Simson típusom, és évjáratom, mind a négy színben áll már egy alig használt legapróbb részleteiben is érintetlen példány a múzeumomban, de most a napi használatban lévő példányról lesz szó. Kivételként itt nem csak a szokásos ápolási és konzerválási munkák adódtak, de lássuk a részleteket.
Édesapám a nyolcvanas években egy 1975-ös Schwalbeval járt naponta munkahelyére, mely a házunktól alig 1 km-re volt, majd rendszerváltás után átpártolt SR50-es robogóra.
Először piros, majd kék színűre váltott. Megváltozott a munkahelye többször, elmaradt a napi szintű motorozás.
Pár éve nyugdíjas lett, mindkét Simson azóta a bemutatóterembe költözött, jött a kérdés, mi legyen a mindennapi kétkerekű. Szokás szerint folyamatosan nézegetek naponta több száz hirdetést, követem az árak változásait, jól láthatóan exponenciálian kilőttek a hibátlan újszerű motorok árai.
Édesapám azért szereti ezt a típust, mert könnyen indul, kényelmes,keveset fogyaszt, soha nem hagyta cserben, a váz kialakítása miatt könnyen fel tud ülni, nem kell magasra emelni a lábát.
Volt egy időszak amikor a motorblokkja miatt szétbontották ezeket a változatokat, szinte minden börzén filléres tétel volt az alkatrész hozzá. Azonban van több dolog, amiből nem engedek egy Simson vásárlásánál, nálam a szép gyári fényezés, gyári üléshuzat, és matricák,Pneumant gumik mindenképpen feltételek, na ez azért eléggé leszűrte a kínálatot.
Egy facebookos hirdetésben azonban feltűntek a szép gyári fényezésű lábvédők, taposólemezek, jelképes áron, persze volt azért hiányosság, főképpen a motor és az összes ESKA csavar. Megnéztem a hirdetés pár falura volt édesapám sógorától, így felhívtam, hogy el tud-e menni érte azonnal. Szerencsém volt, negyed órán belül elvitte haza..
A következő rokonlátogatásról egy halom alkatrésszel indultunk haza, bekerült az egyik raktárba a kupac. Alapos átnézésre télen került sor, melyet egy alapos takarítás és rendszerezés követett. Vázszámban alig pár tucat az eltérés az első új Simsonomhoz képest.
Elkezdtem összecsavarozni az alkatrészeket, természetesen a raktárkészletből kellettek a gyári ESKA csavarok és alátétek, kizárólag DDR alkatrészeket használtam fel hozzá. Pár nap alatt újra keréken volt a roller.
Vártam a februári első veteránbörzéket, mert pár apróság még hiányzott, illetve akkor már kihasználtam, hogy milyen kedvező áron voltak a pótalkatrészek, be is spájzoltam belőle.
Legnagyobb hiány természetesen az M542-es jelű motor és a tartója volt, annyira ezért nem aggódtam rajta, mert tudtam, hogy gyakorlatilag minden van otthon hozzá, így elővettem egy pár blokkfedelet, 4 sebsséges váltót, alig használt DDR főtengelyt,
néhány DKF csapágyat, egy korabeli NDK üzem felszámolásából maradt új Pneumant szimmeringeket,
sőt még blokkfedelekhez gyári új tömítést is találtam.
Mindig kapóra jönnek egy korabeli motorkerékpár szerviz megmaradt célszerszám garnitúrája a motorszerelésnél.
Hengert egy fojtatlan 89-es gyártású kevés km-est választottam a hozzá tartozó Megu dugattyúval, és hengerfejjel. Első lánckerék 16 fogú, így akár 60-al is tud menni, bár inkább 40-50 között közlekedik édesapám vele.
Blokktartót kalandos úton vettem, jófogáson árultak egy bugyiszinű SR50/1 vázat amin rajta volt a tartó és még sok apróság is, postával 5000 ezertét gyorsan lecsaptam, pár nap alatt meg is jött az érdekes formájú, méretes csomag.
Egy szép tavaszi napon összecsavaroztuk a motorblokkott,
bekerült a vázba, feltöltöttük a szokásos 0,4 liter olajjal
majd egy kecskeméti börzén találtam egy 12 voltos megszakítós gyújtást is hozzá, láthatóan kevest futott motorról származott, nagyon szépen megmaradt.
Porlasztó eredetileg a BVF 16N3-12 volt ezeken az alacsony súbeházas változat, természetesen van több tartalék itthon, de édesapám inkább egy korábbi 16N1-esre szavazott, mert ezzel tényleg egy laza lendítésre indul hidegen és melegen, nincs szükség előjátékra és a dúsító karral sem kell játszani annyit hidegen.
Tavaszra össze állt a gép, következett az indítás és az első próbakörök.
Szeretem a határban nyugodtan bejáratni a motorokat. Egyre nagyobb köröket mentem, végül már fél napot motoroztam dűlőutakon.
Felkerült extraként a jobb oldali gyári tükör, illetve az egyetlen bolti alkatrész egy utángyártott üléshuzat, mely védi az eredetit az elrepedéstől.
Nyáron már átadtam új gazdájának, rákerült a jól bevált kiskőrösi bukósisak :)
Most lesz a harmadik szezonja, teljesen elégedett vele, eddig összesen egy hátsó kerék defekt volt a kellemetlenség, természetesen a Pneumant belsőt megmentettük, korabeli Tip Top folttal javítva lett
Végül pedig egy rövid videó a motorról itt található
Bogyay Norbert 2023.01.08
(c) Bogyay Norbert 2023.