Főoldal

Simson Sperber 80 Basic 20 éves

1997. november 17-én került hozzám egy véletlennek köszönhetően, azóta megbecsült tagja a motorjaimnak. Felidézem a vásárlás időszakát, közben pedig friss képeken megnézzük milyen állapotban maradt meg

A kilencvenes évek közepéig kevésbé volt elterjedt az internet Magyarországon, jobbára az Autó Motor, Motorrevü és az évente megjelenő Motorkatalógus alapján lehetett tájékozódni az aktuális újdonságokról.

Simsonnal 1990 után keveset foglalkozott a hazai sajtó, egészen az évtized közepéig, akkor az új importőr árlistái, reklámanyagai megjelentek pár helyen, ekkor kezdtem megismerni a modernizált suhli kismotorokat.

A főiskolán megnyílt előttem az internet, alaposan utánajártam az összes új típusnak, megtetszett a Sperber sorozat.

A helyi motorosboltban észrevettem egy szórólapot, melyen MZ és Simson modellek sorakoztak, mellette az aktuális árakkal, ott szerepelt a sárga-fekete Sperber. Innen már minden gyorsan zajlott.

Megrendeltük a motort, de csak 70ccm-es változat volt a központi raktárban, így egyszerű volt a döntés, pár napra rá, egy csütörtök délután kaptam a jó hírt, hogy elhozták házhoz az új motoromat.

Másnap vonatoztam haza lelkesen, már a garázsban fogadott az új Simson. Első ránézésre feltűnt, hogy magasabb építésű, mint az S51, de hamar hozzászoktam.

A szép műanyag idomok, nagy első kerék miatt komolyabb motor benyomását kelti.

Igényes a fényezés, sok kisebb, nagyobb matricázás jól mutat rajta.

Talán a legnagyobb meglepetés a műszerfal volt, mert azt nem láttam képekről sem, csak a Beta enduró dupla kerek óráját, ahhoz képest pedig sokkal szebb ez a Facomsa kombinált óra.

Az első körök óvatosan teltek, a nagyobb henger, hosszabb kuplung miatt egész más motorozni ezzel, mint a korábbi S51/1 enduróval, egész jól lehet a forgalom ritmusát követni városban.

Természetesen újkora óta folyamatosan karban van tartva, koszosan sosem volt garázsba téve.

Még a vásárlás évében az első garanciális szervízlátogatást is letudtam, ami gyakorlatilag egy olajcseréből és egy alapos átnézésből állt.

Vidám színek dobják fel a sötét tankot, kopásnak semmi jele, meghálálta a gyakori viaszolást.

A tank belül is újszerű, nem hagytam benne benzint télre.

Szépen oldották meg a kipufogó burkolást.

Mai napig olvasható a kábelköteg papír azonosítója az ülés alatt.

Bordázott huzatos ülés, sajnos nem kaptam hozzá védőfóliát.

Fordulatszámmérős motor oldalfedél, de elektronikus a mérő, ezért egy kis dugó van a kihajtásnál.

Egyik legjobb ötlet ez a kúpos, rugós könyök rögzítés. Megbízhatóságból jeles, ami azt jelenti, hogy sosem volt leszedve még a gyújtás fedele sem. A Bing karburátort talán kétszer, ha alaposan átmostam, A zavarszűrős gyertyapipa is érintetlen.

Hát igen, nem a legszebb megoldás, de védi a porfestést a fékpedálon :)

Cikkszám matrica a dobon, mely rá van hegesztve a könyökre és egy kis krómozott lemez takarja.

Újkora óta ilyen tisztaság van a blokk alatt is, galvanizálások is szépek.

Km óra hajtás az első kerékagynál.

Heidenau gumik, Grimeca tárcsafék jó partner a Magura féknyereggel, mert döbbenetes a különbség, ha nagyon behúzod, emeli a motor hátulját.

Elöl német alufelni, gyári belsővel és szeleppel.

Hátul ugyenez, csak spanyol peremes Akront a gyártó.

Na igen, ha már minden így dokumentált, akkor én is vezettem, hogy mikor mennyi km-t mentem a motorral.

Bemutató már volt róla korábban az oldalon: http://www.eredetisimson.hu/sperber.htm

Végül egy kis videó a motorról:

 

 

Bogyay Norbert 2017.11.28.

vissza a  Főoldalra

 

 Történetek

 

 Technika

 e-mail

 Bemutatók

 Linkek

 Gyártörténet

 Rólam

 Képgaléria

 Könyvajánló 

 Videók

 Adatvédelem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (c) Bogyay Norbert 2017.