Főoldal

Simson Sport exportpiacok

Az ötvenes évek második felének sikeres motorkerékpárja volt az AWO, majd Simson Sport néven futó Simson 425S, több mint 20 országba exportálták. Kicsit körbenézünk merre és mennyi motort vittek hivatalosan.

1956-ban kezdődött a sorozatgyártás, de már ebben az évben is több mint 7000 motort szereltek össze, melyeket nem csak a szocialista országokban értékesítettek.

Volt olyan ország ahova csak mintadarabok kerültek, ilyen volt a baráti országok közül Albánia, Kína, Csehszlovákia, illetve Jugoszláviába is csak pár példány jutott.

Ennél érdekesebb, hogy Indiába, Ghánába, Guineába is vittek egy-egy darabot. Kisebb sorozat került Belgiumba, Hollandiába, Burmába, Chilébe, Kubába, de Franciaországba és Dániába is.

300 darabnál is többet vittek Egyiptomba, de a legtöbbet Finnországba szállították, oda  több mint 1200db érkezett szinte mindegyik évjáratból. Németország nyugati felébe is nagyobb mennyiségbe szállítottak Simson Sportokat, több kereskedő is árusította.

A szocialista táborból Bulgáriába több mint 2000 jutott, elsősorban 1957-59 között, Magyarországra körülbelül 1500 darabot hoztak, legtöbbet az 1959-es évjáratból. A Szovjetunióba több, mint 3000 példányt vittek 1958-1960 között.

A legnagyobb exportpiacok viszont egyértelműen Lengyelország és Románia volt. Érdekes, hogy a lengyelekhez inkább a korai évjáratokból szállítottak, 1956-1959-es időszakban több mint 8000 motort. Románia esetében inkább a későbbi példányokat találunk, igaz közel annyit mint a lengyeleknél.

Természetesen ezekben a számokban nincs benne a magánexport, hazánkba is sok motor került ajándékba, vagy az NDK-ban dolgozó honfitársaink által többniyre a hatvanas, hetvenes években hazahozott példányok is növelték a darabszámot.

Bogyay Norbert 2013.04.21.

vissza a Főoldalra

 

 Történetek

 

 Technika

 e-mail

 Bemutatók

 Linkek

 Gyártörténet

 Rólam

 Képgaléria

 Könyvajánló 

 Videók

 Adatvédelem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (c) Bogyay Norbert 2013.